“Vegyszermentes„ gondolatok.

 

 

 

 

“Kikandikálnak„ a gondolataim a fejemből.

A minap, megkérdeztem a piacon az árustól, vegyszermentes-e amit árul. Azt válaszolta: nem vegyszermentes. Érvek és ellenérvek csaptak udvariasan össze. A csattanó az volt a végén, mikor azt kérdezte:  maga megveszi a kukacosat? Automatikusan válaszoltam. Én azt keresem.

 

Úgy gondolom, téves az a gondolat, hogy a zöldségeknek és a gyümölcsöknek elsődleges feladata a külcsín. Amikor meglátom az árut a piacon, akkor a színe, formája, illata, a vonzó. Jól teszem vajon? Amikor ruhát vásárolok, vagy virágot, parfümöt, akkor igen. Az élelmiszereknek, az eredendő feladata, hogy természetes forrásból életerőt, energiát, kapjak tőle. A bennük lévő értékes anyagok megvédjenek a külső betolakodóktól és egyensúlyban tartsák a test működését. A természettől kapott ásványok és vitaminok is, építik a testet belülről és tartják azt egészségben, életben. A többi, a tartósítószerekkel összekevert vagy mesterségesen előállított, átalakított termékek, amit megeszünk, az évek előrehaladtával fokozatosan gyengítenek, és idő előtt elveszik az életerőt.

Az egyik gazda, akihez gyakran járok mentegetőzött, hogy ” sajnos nem néz ki túl jól a répa, mert a csiga megcsócsálta„. Sebaj, – mondtam. Ha a csigának jó, akkor nekem is.

A természetes környezetben fejlődött növényeknek is szép a színük, ropogósak a leveleik, és finom az illatuk.  A tenkes-hegyi gazdaságban szépen fejlődnek növények.

 

Elmondta a gazda, bizony vannak olyan helyzetek, amikor meg kell óvni őket a kártevők ellen.

A tapasztalt termelők tudják, hogy a különböző növényeket, hogyan kell védeni természetes anyagokkal. Előfordul, hogy néha nem lehet kikerülni a vegyszereket, de az közel sem olyan intenzív, mint a nagyüzemi permetezés.

Amikor arra gondolok, hogy a gyermekemnek a családomnak, vegyszermentes zöldséget-gyümölcsöt, vagy orvosságot adjak-e, egyértelmű a válasz.
Mi asszonyok, lányok és nagymamák, akik az asztalra tesszük az ételeket, sokat tehetünk azért, hogy a válasz egyre több családban egyértelmű legyen.

Amennyiben a természet asztalánál is találsz olyan csemegét, ami nem tesz jót, azt kerüld el!
Szent Hildegárd, az Így gyógyít Isten c. könyvében így inti az embereket. Ne mond azt, hogy : „Hiszen Isten engedte azt teremni” Nem így van. Isten észt is adott Neked, hogy kiválaszd a számodra hasznosat és elkerüld a károsat.

Ez napjainkban arra is vonatkozik, ha egy ételtől pl. a hasad felpuffad, akkor először gondolj arra, hogy mit ettél, ami ilyen reakciót váltott ki. Örülj annak, hogy a tested szóba áll veled! Ne akard gyógyszerrel elhallgattatni, a problémát a szőnyeg alá söpörni, mert később már ő sem akar majd veled “beszélni„. Erős fájdalom formájában jelzi, ha valami nem jól működik.

 

 

 

 

 

error:
hu_HUMagyar
Powered by TranslatePress »